Szeretnénk megosztani egy résztvevőnk történetét Kommunikáció nehéz helyzetekben tréningünk kapcsán.
Lili junior szakértőként dolgozott élete első munkahelyén, egy neves multi hazai leányvállalatánál: lelkes volt, mindent beleadott, érezte a „flow”-t. Fejlődött, haladt, egyre önállóbb és terhelhetőbb lett.
Az idő múlásával egyre több feladatot kapott, egyre több teher hárult rá. A szabott határidők rövidültek, a feladatok száma növekedett. Már az estéi is munkával teltek… már a hétvégéi is munkával teltek… Ha akadt egy-egy valódi szabad nap, azt alvással töltötte. A vezetői dicsérték – de ő már nem a régi ujjongást érezte belül.
Hát nem veszik észre, hogy kikészül? Hogy-hogy nem látják, hogy mennyire elfáradt? Hogy-hogy nem látják, mennyire nehéz helyzetben van?
Lili kezdett megváltozni: nem mosolygott annyit, a feladat elosztások alkalmával feszült volt, a kollégáival kisebb konfliktusokba keveredett, mert ingerlékennyé vált. Ha megkérdezték, mi a baj, elhárította a válaszadást: attól tartott, hogy oly módon törne ki belőle a panasz, hogy azzal megbántja a főnökeit, és tönkreteszi a karrierjét. Hogyan lehetne úgy megvédeni a határait, és kimondani a problémáját, hogy az érdekeit is képviselje, és a munkahelyi helyzetét se rontsa el? Sőt, ha lehet, javítsa…?
Hogyan tudná úgy megfogalmazni az érzéseit és igényeit, hogy a vezetői pontosan értsék – ne ébresszen sem ellenérzést, sem csalódottságot, sem bűntudatot?
A tréning kisebb és nagyobb stresszt okozó helyzetekben segít: hogy a nehezen kimondható belső érzések, gondolatok, kívánságok, igények, célok, szükségletek, kimondásra kerülhessenek, olyan módon, ami az emberi kapcsolatainkat táplálja, erősíti.
Lili azóta ezt a módszert a munkahelyén sikeresen alkalmazza és visszajelzései alapján könnyebben oldja meg korábban nehézségeket okozó helyzeteit.
Asszertív kommunikációs tréningünkről további információt a képzés oldalán találhat: Kommunikáció nehéz helyzetekben tréning